az ügyvéd Dr. Barnóczki Csaba - Jogszabály
  • kép1

az ügyvéd Dr. Barnóczki Csaba - Jogszabály

1998. évi XI. törvény

az ügyvédekről

(Hatályos: 2013.06.30.)

ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Általános elvek

1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

2. §Az ügyvéd Magyarország valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd Magyarország területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is – a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint – megfelelően alkalmazni kell.

3. § (1) Az ügyvéd e tevékenységében szabad és független. Az ügyvéd nem vállalhat olyan kötelezettséget, amely a hivatásbeli függetlenségét veszélyezteti.

(2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.

4. § Ügyvédet mindenki szabadon választhat.

Az ügyvédi tevékenység

5. § (1) Az ügyvéd

a) képviseli az ügyfelét,

b) büntetőügyben védelmet lát el,

c) jogi tanácsot ad,

d) szerződést, beadványt, más iratot készít,

e) az a)–d) pontban felsoroltakkal összefüggésben pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi.

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak ellenérték fejében történő rendszeres ellátására – ha törvény másképpen nem rendelkezik – kizárólag ügyvéd jogosult.

(3) Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:

a) adótanácsadás,

b) társadalombiztosítási tanácsadás,

c) pénzügyi és egyéb üzletviteli tanácsadás,

d) ingatlanközvetítés,

e) szabadalmi ügyvivői tevékenység,

f) olyan tevékenység, amelyre – helyi önkormányzati rendelet kivételével – jogszabály felhatalmazza,

g) külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban, illetve büntető ügyekben folytatott közvetítői tevékenység

h) a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása,

h)

i) külön törvényben szabályozott közbeszerzési békéltetői tevékenység, valamint hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység,

j)

k)

(4) A (3) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet az folytathatja, aki az ügyvédi kamara által meghatározott technikai feltételekkel rendelkezik és a kamara nyilvántartásba vett.

Összeférhetetlenség

6. § (1) Az ügyvéd

a) nem állhat munkaviszonyban, szolgálati viszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban; nem lehet közalkalmazott, köztisztviselő, közjegyző és főállású polgármester,

b) nem végezhet személyes közreműködéssel vagy korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozói tevékenységet.

(2) Nem esik az (1) bekezdés tilalma alá

a)a tudományos, művészeti és sporttevékenység,

b) az oktatói tevékenység,

c) a nem igazságügyi szakértői tevékenység,

d) a választottbírói tevékenység,

e) az országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselői jogviszony,

f) a munkaviszony nélküli igazgatósági és felügyelőbizottsági tagság,

g) a kuratóriumi tagság és tisztségviselés,

h) az önkéntes tartalékos szolgálati viszony.

(3) Az ügyvéd az összeférhetetlenségi okot a bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles az ügyvédi kamarának bejelenteni.

7. § Az ügyvéd 2 évig nem járhat el annál a bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál, amelynél az ügyvédi kamarai tagsága előtt bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja volt.

Titoktartási kötelezettség

8. § (1)Az ügyvédet – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.

(2) A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. Az ügyvédnél folytatott hatósági vizsgálat során az ügyvéd nem tárhatja fel a megbízójára vonatkozó iratokat és adatokat, de a hatóság eljárását nem akadályozhatja.

(3)A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként.

(4) A titoktartási kötelezettség az ügyvédi irodákra és alkalmazottaikra, az ügyvédi szervekre, ezek tisztségviselőire és alkalmazottaira megfelelően irányadó.

Díjazás

9. § (1) Az ügyvédet a tevékenységéért megbízási díj és költségtérítés illeti meg.

(2) Az ügyvédi megbízási díj szabad megállapodás tárgya.

Anyagi felelősség

10. § (1) Az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel.

(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani.

(3) Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.

Névhasználat

11. § (1) Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásakor a saját családi és utónevét vagy a leánykori nevét, valamint doktori címét használja az ügyvédi minőségre utalással.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott névhasználattól az ügyvéd kizárólag a 112. § (1) bekezdésének b) pontja szerint kiadott szabályzat szerint térhet el.

Az ügyvédi kamara

12. § (1) Az ügyvédi kamara az ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdekképviseleti feladatokat ellátó köztestülete. Az ügyvédi kamarát a törvényszék nem veszi nyilvántartásba.

(2) Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során

a) gondoskodik az ügyvédek jogainak védelméről, elősegíti a kötelezettségeik teljesítését, szervezi a szakmai továbbképzésüket,

b) az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályokat alkot,

c) véleményt nyilvánít az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben,

d) dönt az ügyvédek kamarai tagságának keletkezéséről és megszűnéséről,

e) vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok [89/M. § (1) bekezdés], az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok [89/A. § (1) bekezdés], a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák, az irodák [89/N. § (2) bekezdés] névjegyzékét,

f) önállóan vagy más szakmai kamarával együtt országos levéltárat (a továbbiakban: ügyvédi levéltár) működtet és tart fenn.

(3) Az ügyvédi kamara területi kamaraként (a továbbiakban: kamara) és országos kamaraként (Magyar Ügyvédi Kamara) működik.

Közigazgatási hatósági ügyek intézése

12/A. § (1) A kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el a következő ügyekben (a továbbiakban: kamarai hatósági ügy):

a) felvétel a kamarába és a kamarai tagság megszüntetése, kivéve, ha a kamarai tagság kizárás vagy az ügyvéd halála miatt szűnik meg,

b) felvétel az ügyvédi irodák, az alkalmazott ügyvédek, az európai közösségi jogászok, az alkalmazott európai közösségi jogászok, a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe, valamint törlés ezen névjegyzékekből,

c) az ügyvédi tevékenység szüneteltetésének engedélyezése,

d) felvétel az elektronikus cégeljárásban való részvételre jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba, valamint törlés e nyilvántartásból,

e)felvétel az ügyvédjelölt foglalkoztatására jogosult ügyvédekről vezetett nyilvántartásba és törlés e nyilvántartásból,

f) az ügyvédi tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés.

(2) A kamarai hatósági ügyben a kérelmet az illetékes kamaránál, szóbeli kérelmet pedig személyesen lehet előterjeszteni. A kamarai hatósági ügyben a telefaxon történő kapcsolattartás kizárt.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kamarai tagság megszüntetése, illetve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a kamarai tagság megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet.

(4) A kamarai hatósági ügyben első fokon a területi kamara elnöksége, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége jár el.

(5) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a kamara a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a kérelmezett tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárás lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

Elektronikus aláírás használata ügyvédi tevékenység végzése során

12/B. § (1) Ügyvédi tevékenység végzése során – ha jogszabály az ügyvéd számára elektronikus aláírás használatát írja elő – csak a következő feltételeknek megfelelő minősített elektronikus aláírás használható:

a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a hitelesítés-szolgáltató feltüntette az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását;

b) a hitelesítés-szolgáltató biztosítja, hogy a tanúsítvánnyal kapcsolatos érvényes visszavonási kérelem alapján a módosított visszavonási állapotot legfeljebb 3 percen belül közzéteszi a nyilvántartásában, és a tanúsítvány ellenőrzését kérő felhasználóknak a tanúsítvány visszavonási állapotáról folyamatos tájékoztatást ad.

(2) A hitelesítés-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus aláírás tanúsítványát csak abban az esetben bocsáthatja ki, ha az aláíró ügyvédi kamarai tagságának fennállását részére a területi ügyvédi kamara igazolta.

(3) A hitelesítés-szolgáltató értesíti a területi ügyvédi kamarát a tanúsítvány kibocsátásáról.

(4) Az ügyvéd az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 13. §-a szerinti tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséről a tájékoztatással egyidejűleg értesíti a területi ügyvédi kamarát is.

(5) Az ügyvéd nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) kamarai tagsága megszűnt,

b) ügyvédi tevékenységének gyakorlását felfüggesztették,

c) ügyvédi tevékenységét szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.

(6) A területi ügyvédi kamara az (5) bekezdés a)–c) pontjában, az ügyvéd a d) pontjában foglalt esetben kezdeményezi a hitelesítés-szolgáltatónál az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését, illetve visszavonását.

(7) A hitelesítés-szolgáltató a tanúsítvány érvényességét a területi ügyvédi kamara megkeresésére haladéktalanul felfüggeszti, illetve a tanúsítványt visszavonja.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ÜGYVÉDI KAMARAI TAGSÁG

II. Fejezet

A KAMARAI TAGSÁG KELETKEZÉSE

Felvétel a kamarába

13. § (1) Ügyvédi tevékenységet az végezhet, aki a kamara tagja, és az ügyvédi esküt letette.

(2) A kamara a tagjai közé felvett ügyvédet nyilvántartásba veszi, és arcképes igazolvánnyal látja el.

(3) A kamarába – kérelmére – ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:

a) az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes valamely állam állampolg

Kapcsolat Ügyvédi szolgáltatás Szakterület Kapcsolatfelvétel
Minden jog fenntartva! Design by Open Media Communications